Visszaút a szívhez.
Életemre árnyát veti a tegnap
párnám fölött nem süt ki a nap
naplómban poros lapok
múlt időbe tettek a múlt napok.
Minden álmom, vágyam elrejtettem rég
ami van, ha nem lesz majd elég
nem számít rég az idő
kizárok minden mást, nem hagy el az erő.
Visszatérnék én a szívhez
bár tudnám hogyan
visszatérnék én a szívhez
s élnék boldogan
Néha megtévesztő szemedben a fény
keresem a jeleket, éltet a remény
tán vár még rám az igazi csoda
lelkem feléled, s elindul oda
Rég vártam valakire, ki rám igaz fényt bocsát
és nem csupán túléli velem az éjszakát
kéne pár jó tanács
súgd meg te mit kínálsz
(Néha megtévesztő szemedben a fény
mit is mondhatnék ha híján a remény
kell egy kis mámor
de nem csak a régi sráctól)
Visszatérnék én a szívhez
bár tudnám hogyan
visszatérnék én a szívhez
s élnék boldogan
Szívem megnyitom neked
szerelmed hova vezet?
segíts, hogy újra kezdhessem én
és találkozunk majd, a hosszú út végén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése